Az EU pénzügyi felügyeleti vezetői aggódnak, hogy a szabályozások egyszerűsítésére irányuló törekvések alááshatják a pénzügyi stabilitást biztosító védelmi mechanizmusokat. A szakértők szerint a 2008-as válság tanulságait nem szabad elfelejteni - írta meg a Financial Times.
Varga Mihály kedden megkezdte munkáját a Magyar Nemzeti Bank elnökeként, miután hétfőn átvette megbízólevelét Sulyok Tamás köztársasági elnöktől - közölte az MNB,
Ma változatlanul hagyta irányadó kamatát a Magyar Nemzeti Bank. A döntés hátteréről, a gazdasági helyzetértékelésről Virág Barnabás alelnök beszélt. Az inflációt értékelve az alelnök elmondta, hogy a folyamatok nincsenek összhangban az árstabilitás elérésével. A gazdasági sikerességhez elengedhetetlen a stabil, kiszámítható környezet, ehhez pedig az árstabilitás. A monetáris politika szigorú irányultságára van szükség, óvatos, türelmes hozzállás kell.
A kormánypárti frakciók jelöltjét, Mager Andreát javasolta hétfői ülésén az Országgyűlés gazdasági bizottsága a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsába új tagnak.
A testületbe a Mi Hazánk Csath Magdolnát, a Monentum Varga Csabát jelölte. Az MNB Monetáris Tanácsának új tagja Pleschinger Gyula helyét foglalhatja el, az ő mandátuma március 4-én szűnik meg.
Mozgalmas hónap után ül össze holnap a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, hogy újra a kamatokról döntsön. Bár a forint erősödni tudott februárban, a vártnál magasabb januári infláció miatt nem lett szebb a kép a jövőbeli áralakulás szempontjából. Emellett az amerikai és az európai jegybank monetáris politikájának divergenciája is feladja a leckét az MNB-nek. A keddi tanácskozáson a szakértők várakozása szerint az irányadó kamat szinten tartásáról dönt majd az MNB, a kérdés inkább csak az, hogy az idén egyáltalán lehet-e monetáris lazítás.
Az Európai Unió négy jegybanki vezetője közös levélben sürgette az Európai Bizottságot, hogy egyszerűsítse a kereskedelmi bankokra vonatkozó szabályozást. A spanyol, német, francia és olasz központi bankok vezetői szerint a jelenlegi komplex szabályrendszer hátrányba hozza az európai bankokat nemzetközi versenytársaikkal szemben - írta a Bloomberg.
Az EU-tagállamok fiskális helyzete jelentős eltéréseket mutat, különösen az államadósság, a költségvetési egyenleg és a bankrendszer hazai államadósság-kitettsége („home bias”) tekintetében. Míg korábban az Európai Unió kifejezetten pártolta, hogy a tagállamok a hazai szereplőkre támaszkodjanak inkább az adósságfinanszírozásban, most egy friss bizottsági elemzésben árnyalták már álláspontjukat. Arra jutottak, hogy a magas belföldi kitettség (különösen ha a bankrendszer felé áll fenn) növeli a pénzügyi stabilitási kockázatokat, különösen egy esetleges fiskális vagy gazdasági sokk esetén a túlságosan nagy egymásrautaltság miatt, amire a Bizottság erősebb diverzifikálást ajánl a finanszírozásban.
Egy új brit tanulmány szerint a mesterséges intelligencia által generált és a közösségi médiában terjesztett álhírek növelik a bankrohamok kockázatát. A tanulmány szerint a hitelintézeteknek javítaniuk kell monitoring tevékenységüket, hogy felismerjék, ha a dezinformáció hatással lehet az ügyfelek viselkedésére – írja a Reuters.
A kriptoeszközök robbanásszerű fejlődése a banki kockázatokat is növeli, ha az adott hitelintézeteknek vannak kitettségei e piacon. Az EU a változásokra a banki tőkekövetelményekről szóló (CRR 3) rendelet módosításával reagált, ami tőkekövetelményt ír elő a különböző típusú kriptoeszköz-kitettségekre, rendelkezik a kockázatkezelésről, a felügyeleti adatszolgáltatásról és a nyilvánosságra hozatalról is. Miközben további szabályozási lépések is várhatók, a jó hír az, hogy egyelőre nincs pénzügyi stabilitási kockázat a bankszektorban a kriptók forradalma miatt.
Az Európai Központi Bank (EKB) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2020 júliusában repo megállapodást kötött egymással, amely eurolikviditást biztosított a magyar pénzügyi intézmények részére a koronavírus-járvány miatt fellépő piaci zavarok miatti esetleges devizalikviditási igények kezelésére. A megállapodás több alkalommal, legutóbb 2022 decemberében került meghosszabbításra az elhúzódó orosz-ukrán háború miatt kialakult pénzpiaci feszültségre való tekintettel. Az MNB kezdeményezésére az EKB 2025 januárjában a repo eszköz újabb meghosszabbításáról döntött, mellyel a repo megállapodás lejárata 2027 január végéig kitolódik.
Az Európai Unió pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztosa, Maria Luis Albuquerque nyitott arra, hogy egy „vállalkozó kedvű koalíció” haladjon előre a tőkepiaci unió megvalósításában, anélkül, hogy minden tagállam egyhangú támogatását megvárnák. A kezdeményezés célja az európai vállalatok finanszírozási lehetőségeinek bővítése és a közel ezermilliárd eurós befektetési hiány csökkentése.
Közzétette mai kamatdöntéséhez fűzött indoklását a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank továbbra is nagyon óvatos a kamatpályát illetően. Sőt a nagy jegybankok divergáló monetáris politikája, a fokozott bizonytalanság, a változékony pénzpiaci környezet és az inflációt övező kockázatok nem csak a kamatcsökkentés szüneteltetését, de a szigorú monetáris kondíciók fenntartását indokolják. Ez nagy változás a korábbi kommunikációhoz képest, a jegybank hangneme egyértelműen szigorodott.
Mai kamatdöntő ülésén változatlanul, 6,5%-on hagyta az irányadó kamatot a Magyar Nemzeti Bank. A lépés a várakozásoknak megfelelő, előzetesen a szakértők úgy gondolták, hogy sem az inflációs kilátások, sem a forintárfolyam helyzete, sem pedig a bizonytalan nemzetközi környezet nem teszi lehetővé, hogy a jegybank kamatot csökkentsen.
A szintetikus kockázatátruházási megállapodások, angol rövidítéssel SRT-k olyan pénzügyi instrumentumok, amelyek segítségével a bankok hitelportfóliójuk kockázatainak egy részét átruházhatják a piaci befektetőkre. A szigorodó tőkekövetelmények miatt a bankoknak több tőkét kell tartaniuk eszközeik mögött, az SRT-k viszont lehetővé teszik számukra a kockázatok mérséklését és a tőke felszabadítását, így utóbbit más üzleti területekre csoportosíthatják át. Nem minden alap nélkül emlékezteti ez az embert a 2008-as pénzügyi válsághoz vezető, félrecsúszott értékpapírosítási gyakorlatra: a Nemzetközi Valutaalap jelentése, majd a Financial Times cikke is foglalkozott azzal nemrég, milyen pénzügy stabilitási kockázatokat generálhat ez az - amúgy kockázatmérséklésre kitalált - megoldás.
A Bank of England rekordközeli összeget osztott szét a legutóbbi rövid távú repóügyletén. A jegybank 46,18 milliárd fontot (57,49 milliárd dollár) bocsátott a pénzpiacok rendelkezésére, ami a második legmagasabb összeg a nyilvántartások szerint. Ez jelentősen meghaladja a december 19-i 38,075 milliárd fontos kihelyezést.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök csapata felvetette az egyik legfontosabb bankfelügyeleti hatóság, a Szövetségi Betétbiztosítási Társaság (FDIC) teljes megszüntetésének vagy egyes funkciói elvételének az ötletét, de elemzők szerint egy ilyen terv nem nyerné el a szükséges politikai támogatást.